Amit mindenkinek tudni kell a kudarcról...

Ismét Jim Rohn szavaiból merítettem egy kiskanállal...

"A kudarc ugyanolyan tanulságos, mint a siker. Múltbéli kudarcainknak és tévedéseinknek arra kell ösztönözniük minket, hogy javítsunk a jelenlegi viselkedésünkön, másként a jelenünk és a jövőnk aligha lesz több a múltunk megismétlésénél."


"Ha hajlamosak vagyunk arra, hogy önmagunk helyett másokat hibáztassunk, akkor menekülünk a valóság elől, és arra ítéljük magunkat, hogy megismételjük múltbéli tévedéseinket, és újraéljük jelenünk nehézségeit." -kudarcait-


"Tanulj mások kudarccal kapacsolatos tapasztalataiból!"


"Mindnyájunknak tanulmányoznunk kell a kudarcot...mert így megtanulhatjuk, mit nem szabad tennünk. Minden tapasztalat szolgálhat tanítómesterünkként, feltéve, hogy tényleg leszűrjük a tanulságot. "


" Sem a siker, sem a kudarc nem egy robbanásszerű eseményként következik be. Mindkettő látszólag apró és jelentéktelen döntések felhalmozódásának következménye. A kudarc a gyatra gondolkozás és gyatra döntések felhalmozódásának eredménye. A kudarc nem egyéb, mint ítélőképességünk néhány hibája, amelyeket napról-napra megismétlünk...
Egy elpocsékolt órának általában nincs azonnali és mérhető hatása. Az esetek többségében botlásainkat megússzuk közvetlen következmények nélkül... Mert a dolognak látszólag nincs jelentősége. Ebben rejlik a nagy veszély.
Akik túl sok egészségtelen élelmiszert fogyasztanak, maguk működnek közre egy jövőbeli egészségügyi probléma kialakulásához, ám a pillanat élvezete elhomályosítja a jövőbeli következményt. Az egész nem tűnik olyan fontosnak.Akik túl sokat dohányoznak vagy isznak, évről-évre ugyanazokat a rossz döntéseket hozzák meg...mert a dolog nem tűnik olyan fontosnak. Ám azt a szenvedést és megbábást, amit az ítélőképességünk e hibái okoznak, csupán elhalasztják egy későbbi időpontra. A következmények ritkán azonnaliak; inkább addig halmozódnak, míg végül elérkezik az elkerülhetetlen elszámolás napja, és meg kell fizetnünk a gyatra döntéseink árát - olyan döntésekét, amelyek nem is tűntek olyan fontosnak...Nem vesszük észre, hogy akudarc felé haladunk.
A kudarc legveszélyesebb sajátossága az észrevétlensége!"